A betegségek lelki okairól

Előfordult már veled, hogy valaki a környezetedben azt sugallta, vagy te magad érezted úgy, hogy betegséged mögött lelki okok is húzódhatnak? Például: "Lehet, hogy túl sokat stresszeltem?" vagy "Talán nem éltem meg eléggé a nőiségemet?"

Különösen nehéz lehet szembenézni azzal, ha nem tudjuk pontosan, hogy mi okozza az egészségügyi problémáinkat. A bizonytalan helyzeteket nem tűrjük jól, így teljesen természetes, ha jelentést és értelmet szeretnénk adni a tapasztalatainknak. Fontos azonban látnunk, hogy nem minden betegség pszichoszomatikus eredetű, a szervezetünk pedig egy komplex rendszer, melyre sok tényező összjátéka hatással van.

Az egészségünkre valóban sokféle tényező van hatással, amelyek között a biológiai, pszichológiai és szociális tényezők egyaránt szerepet játszanak - ezt nevezzük biopszichoszociális megközelítésnek. Ebben a megközelítésben gondolkodva amellett, hogy számításba vesszük a biológiai tényezőket (mint például a genetikát, az életkort vagy az immunrendszerünk működését), fontos szerepet kaphatnak a pszichológiai (például hogy milyen az ellenállóképességünk, vagy hogy mennyi stressznek vagyunk kitéve) és szociális (például az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésünk, vagy a kulturális hatások) tényezők is.

Egy egyszerű példánál maradva lehet, hogy a családunkban korábban előfordultak bizonyos betegségek. Azonban annak ellenére, hogy a genetikai tényezők hajlamosíthatnának minket a betegségre, mégis képesek vagyunk csökkenteni ennek a kockázatát azáltal, hogy odafigyelünk az életmódunkra. Tehát nem önmagában a biológiai tényező (a családi halmozódás) határozza meg az egészségünket, hanem az is, ahogyan reagálunk rá pszichológiai téren (azáltal, hogy fenntartjuk a motivációnkat az egészséges életmódra), valamint a szociális tényezők (például a támogató közeg, vagy az anyagi erőforrásaink).

Ha azonban kilépünk ebből a komplex megközelítésből és kizárólag lelki okokat keresünk egy-egy betegség mögött, az olyan, mintha egy probléma egyetlen szeletét ragadnánk ki, és így próbálnánk megoldást találni. Ez a fajta túlzott „pszichologizálás” pedig nagyon könnyen önvádláshoz vezethet. Ilyenkor szinte úgy érezhetjük, hogy kizárólag mi vagyunk a felelősek, és nagyon könnyen beleeshetünk abba a hibába, hogy magunkat kezdjük el okolni.

Valójában a stressz és a szorongás gyakran nem egy krónikus betegség okaként, hanem inkább annak következményeként jelenik meg. Az egészségügyi problémák számos társadalmi stigmát hordozhatnak magukban, különösen akkor, ha olyan tünetekkel élünk együtt, amelyeknek nincs egyértelmű, mérhető fizikai magyarázata. Ez a helyzet gyakran megkérdőjelező vagy elutasító reakciókat válthat ki, nemcsak a környezetünkből, hanem akár az egészségügyi szakemberektől is, ami tovább súlyosbíthatja a betegek tapasztalatait.

Egy betegséggel való megküzdés önmagában is hatalmas kihívást jelent, ami rengeteg stresszel jár a mindennapokban. Nagyon fontos, hogy ilyenkor elfogadással és odafigyeléssel forduljunk magunk felé és tudatosítsuk, hogy a betegség nem határozza meg, hogy mennyire vagyunk értékesek.

Kép forrása: unsplash.com