Az irritábilis bél szindróma
- Vivien Nagy
- Nov 3, 2024
- 2 min read

Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy többtényezős krónikus funkcionális megbetegedés, mely alhasi fájdalommal, székelési zavarokkal és puffadással jár együtt. Annak ellenére, hogy a betegség az emberek mintegy 10%-át érinti élete során, a diagnózisig sokszor hosszú hónapok, vagy akár évek is eltelhetnek, ezzel is óriási bizonytalanságot okozva az érintetteknek.
Az IBS tünetei és diagnosztikája
Az IBS tünetei nagyon változatosan jelenhetnek meg, mind időben, mind gyakoriságukat tekintve. A három vezető tünet mellett a teljesség igénye nélkül előfordulhat hasi nyomásérzés, alhasi fájdalom- vagy diszkomfortérzés, hasi görcsök, reflux, duzzadt arc, vagy éppen fogyás.
Az IBS-en belül három altípust különböztetünk meg aszerint, hogy a vezető tünetek közül melyek dominálnak:
IBS-C (a székrekedéses tünetek dominálnak)
IBS-D (a hasmenéses tünetek dominálnak)
Kevert típus (mind a hasmenéses, mind a székrekedéses tünetek jelen vannak)
Tekintettel arra, hogy a tünetek gyakran átfednek más gyomor-bélrendszeri betegségek tüneteivel (pl. ételérzékenységek, IBD), a diagnózis gyakran "kizárásos" alapon történik, több betegség (így például gyulladásos bélbetegségek, cöliákia, laktóz intolerancia) kivizsgálását követően. A hosszas várakozás és az egészségügyi rendszerben való bolyongás azonban elképesztően megterhelő lehet lelkileg, hiszen a tünetek ezidő alatt sem szűnnek meg. Az érintettek jelentős része tapasztalhat (egészség)szorongást, a testtel és egészséggel kapcsolatos bizonytalanságérzés pedig a mindennapokra is hatással lehet.
A bél-agy tengely jelentősége
Bár a betegség pontos okai ismeretlenek, minden bizonnyal biológiai, pszichológiai és társas tényezők együttes hatása játszhat szerepet a betegség kialakulásában. A tünetek megjelenésében különös figyelmet érdemel a bél-agy tengely, amely az idegrendszer és a bélrendszer közötti kölcsönös kommunikációt írja le, és számos testi folyamattal kapcsolatos – így az immunrendszer, a neuroendokrin rendszer és a központi idegrendszer működésével.
Ez a tengely határozza meg, hogyan befolyásolja az idegrendszer a bélműködést, és fordítva: a bél mikrobiomjának állapota és a megjelenő tünetek is hatással vannak az idegrendszeri folyamatok szabályozására. A tartós stressz, szorongás és depresszió különösen fontos szerepet játszik a bél-agy tengely működési zavarainak kialakulásában. Ezek a pszichés tényezők megzavarhatják a bél motilitását (azaz mozgását), és fokozott fájdalomérzékelést idézhetnek elő. Nem meglepő, hogy az IBS-sel élők gyakran tapasztalják, hogy stresszes időszakokban tüneteik súlyosbodnak (pl. fokozott puffadás formájában), ami egy ördögi kört indít el, hiszen a fokozódó tünetek további stresszt okoznak, ami végső soron tovább ronthatja az életminőséget.
A krónikus stressz szerepe
A gyomor-bélrendszeri tünetek szempontjából a krónikus stressznek kiemelkedő szerepe lehet bizonyos esetekben. Míg az akut stressz csak rövid távon hat, a krónikus stressz esetén a szervezet huzamosabb ideig folyamatos stressznek van kitéve, ami immunrendszeri változásokat idézhet elő. Ennek következtében az immunrendszer legyengülhet, ami fokozott fertőzésveszélyhez vezethet, sőt, gyulladásos folyamatok is kialakulhatnak a szervezetben. A krónikus stressz gyakran a fájdalomérzékelés megváltozásával is jár, ami különösen jellemző az IBS-sel élő személyekre.
Az IBS kezelése
Az IBS kezelésében komplex megközelítés javasolt, ahol az orvosi és dietetikai kezelés mellett a pszichológiai támogatás is kulcsfontosságú lehet. A diagnózis könnyen "derült égből villámcsapásként" hathat ránk, így elképzelhető, hogy segítségre van szükségünk ahhoz, hogy adaptálódni tudjunk az új élethelyzethez. A tünetek kezelésében és az életminőség javításában fontos szerepe lehet a stresszkezelési technikák, például a mindfulness-alapú és relaxációs stratégiák elsajátításának. Fontos, hogy tudatosítsuk - a megfelelő technikák megtalálása időt igényelhet, ezért legyünk türelmesek magunkkal, miközben felfedezzük a számunkra legjobban működő stratégiákat.
Kép forrása: www.pexels.com
Comments