top of page

Veszélyben a testünk? - Az egészségszorongás és ami mögötte van



Valószínűleg mindannyian megtapasztaltuk már azt az érzést, amikor aggódunk az egészségünk miatt. Talán mindannyian átéltük már azt is, amikor egy apróbb tünet, például egy fejfájás mögött valami komolyabb okot sejtünk. Azonban előfordulhat, hogy a betegségektől és testi tünetektől való félelem egyre nagyobb helyet foglal el az életünkben, és egyre inkább befolyásolja mindennapjainkat.

 

A világ tényleg egy biztonságos hely?

Természetes vágyunk, hogy megértsük önmagunkat és a környezetünket. A korábbi tapasztalataink hatására elképzeléseket és hiedelmeket alakítunk ki arról, hogy hogyan is működik a világ körülöttünk. Ezek a hiedelmek lehetővé teszik, hogy ki tudjuk értékelni a legkülönbözőbb helyzeteket és megfelelően tudjunk reagálni rájuk. Ha azonban minden, amit addig az egészségünkről és a testünkről tudtunk, hirtelen kiszámíthatatlanná válik (például egy betegség hatására), könnyen úgy érezhetjük, mintha elárultak volna minket. Ilyen helyzetekben a hiedelemrendszerünk is megváltozhat. Az addigi alapfeltevésünk ("biztonságban vagyok") helyett folyamatos fenyegetettséget élhetünk meg és úgy érezhetjük, hogy bármelyik pillanatban történhet valami rossz.

 

Amikor elveszik a testünkbe vetett bizalom

A testünkbe vetett bizalom elvesztése számos formában megnyilvánulhat: elképzelhető, hogy folyamatosan a testi tüneteinkkel foglalkozunk és betegségeket sejtünk mögöttük, vagy éppen állandó késztetést érzünk arra, hogy betegségek után kutassunk az interneten. Jellemző lehet a testi tüneteink félreértelmezése is: az emberi test folyamatosan reagál a környezet jelzéseire, így egy fokozottabb érzelmi állapotnál előfordulhat, hogy hevesebben ver a szívünk, vagy hirtelen megszédülünk. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy súlyos betegség áll a háttérben. Előfordulhat, hogy ha egy betegségről hallunk, rögtön azt gondoljuk: „Mi van akkor, ha én is ezzel küzdök?” A folyamat akár odáig is vezethet, hogy rendszeresen orvosi vizsgálatokra járunk, azonban a negatív eredmények és az orvosi megerősítés is csak ideig-óráig tud megnyugtatni minket, így újra és újra visszaigazolást keresünk. A szorongás pedig könnyen egy ördögi kört hozhat létre. Az állandó aggodalom miatt elképzelhető, hogy fokozottan figyelünk a testünk legapróbb rezdüléseire, mely tovább fokozhatja a betegségektől való félelmeinket.

 

Gondolkodási sémák a szorongás mögött

Az egészségszorongás gyökerei gyakran különböző gondolkodási sémákban és téves feltételezésekben rejlenek. Ilyenek lehetnek a katasztrofizáló gondolatok – amikor egy egyszerű fejfájás során is azonnal a legrosszabbra gondolunk, és valamilyen súlyos betegséget sejtünk a háttérben. Hasonlóképpen, ha valakinek volt olyan családtagja, aki súlyos betegséggel küzdött, könnyen általánosíthatja, hogy ő is ugyanarra a sorsra jut. Ez a jelenség jól tükrözi azt a tipikus gondolkodási mintát, amikor korábbi tapasztalatok alapján próbálunk következtetéseket levonni: „Biztosan én is beteg leszek, ahogyan a nagyapám volt.” Gyakori lehet, hogy túlbecsüljük egy-egy betegség valószínűségét - például, ha egy betegségről hallunk, máris azt gondoljuk: „Nekem is hasonló tüneteim vannak, akkor biztosan engem is érint.” Jellemző lehet a fekete-fehér gondolkodásmód is, amikor úgy véljük, hogy az egészség a teljes tünetmentességet jelenti, és minden apró jel azonnal súlyos problémát jelent.

 

Hogyan változtassunk?

Az egészségszorongás kezelésének egyik legalapvetőbb lépése, hogy felismerjük a negatív érzéseinket. Nagyon gyakori, hogy a negatív érzéseinket megpróbáljuk elnyomni, elhessegetni, pedig ezek megértése segíthet abban, hogy tudatosan foglalkozzunk velük.

A szorongás kezelését két oldalról is megközelíthetjük: egyrészről kognitív szinten beavatkozhatunk a korábban említett gondolkodási sémákba. Amikor ilyen gondolatok merülnek fel bennünk, érdemes lehet megkérdezni magunktól: „Milyen információim vannak, amik ellent mondanak ennek a gondolatnak?” Például, ha minden leletem negatív lett és az orvos is azt mondta, hogy egészséges vagyok, akkor jó eséllyel nincs komoly betegségem. Ugyanitt megkérdezhetjük magunktól azt is, hogy „Van-e bármi reálisabb magyarázat erre a kérdésre?” Például a heves szívverés lehet egy feszültebb érzelmi állapot következménye is. Ugyanakkor a stressz oldaláról is megközelíthetjük a kérdést, például olyan technikák alkalmazásával, amelyek segítenek visszatérni a jelenbe és csökkenteni a feszültséget. Ilyenek lehetnek a relaxációs- és légzőgyakorlatok, valamint a stabilizációs technikák. Fontos, hogy megtaláljuk azokat a módszereket, amelyek segítenek nekünk megküzdeni a szorongással, és tudatosan gyakoroljuk ezeket a mindennapi életben.


Kép forrása: pexels.com

Comments


© 2024 Nagy Vivien

  • Instagram
  • Facebook
  • Threads
bottom of page